A törvény az Törvény.

2013.10.20. 20:56

Jó tudni !

( internetes csalásokhoz )

A törvény:
2012. évi C. törvény (Btk.) 373. § (1) bek.: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”

Feljelentés:
A legfontosabb, amit tudni érdemes a feljelentésről, elkerülve a felesleges utazgatást és várakozást a rendőrség ügyeletén, feljelentést nem csak személyesen, hanem írásban is lehet tenni. Azaz levél vagy e-mail formájában, utóbbi ma már az egyik legjobb és leggyorsabb forma. A címzett kapitányság posta és e-mail címét a police.hu-n lehet megtalálni. 

Kinek kell címezni ? Azaz illetékesség:
Főszabály szerint a bűncselekmény elkövetési helye szerint illetékes kapitányság folytatja le az eljárást. Ez internetes csalás esetén nem feltétlen egyértelmű, ezért erről is érdemes szót ejteni. Internetes csalás esetén az elkövetési magatartás a tévedésbe ejtés, vagyis amikor a sértettben kialakul az a hamis tudat, hogy egy valóban létező és valóban eladásra szánt áru megvétele céljából lép kapcsolatba a hirdetővel, és utalja el a pénzt. Tehát az elkövetés helye az a hely (többnyire a lakóhely, tartózkodási hely), ahol a sértett felveszi a kapcsolatot és levelezést folytat a hirdetővel. Tehát ezen hely szerint illetékes kapitányság részére érdemes elküldeni a feljelentést. Persze a törvény szerint bármely hatóságnál lehet feljelentést tenni, de azt úgyis át fogják tenni.

Szabálysértés vagy bűncselekmény ? Azaz értékhatár:
Ezt talán sokan tudják (vagy nem), a bűncselekményi értékhatár 50.001 Ft. Sok esetben ezen érték alatt követik el a csalásokat, amely miatt „csak” szabálysértési eljárás indul, ami kissé megköti a hatóság kezét (legékesebb példája, hogy szabálysértési eljárásban a bankok nem adnak ki információt a számlatulajdonosról). Persze nem reménytelen a helyzet. Tekintve, hogy az internetes csalók nem „egy alkalmas” elkövetők, tehát borítékolható az üzletszerűség, ezért egyes helyeken rögtön üzletszerűen, szabálysértési értékre elkövetett csalás gyanúja miatt már az elején büntetőeljárást indítanak, máshol viszont „csak” szabálysértési eljárást. Erre szerintem nincs szabály, úgy hogy szerintem szokás kérdése, hogy melyik kapitányság hogy csinálja. Hogy ezt elkerüljük, célszerű lehet úgy kezdeni a feljelentést, hogy „feljelentést teszek ismeretlen tettes ellen üzletszerűen, szabálysértési értékre elkövetett csalás gyanúja miatt”. (Értelemszerűen, ha az „áru” értéke meghaladja az 50.000 Ft-ot, akkor ez a rész tárgytalan! ) Hozzáteszem, ez nem garancia arra, hogy akkor büntetőeljárást indítanak.

Apropó, üzletszerűség:
Csak hogy tisztába tegyük ezt is, „üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik”. Az üzletszerűség megállapításához 3 bűncselekmény szükséges.

A feljelentés tartalma:
Feljelentést követően esélyes, hogy beidéznek tanúkihallgatásra, de egy jól megírt feljelentéssel talán elkerülhető, hogy feleslegesen bemenjünk azért, hogy ugyanazt elmondjuk, amit már egyszer leírtunk. Igyekezzünk a lehető legrészletesebben, legpontosabban és legérthetőbben leírni a történetet, ha kell pontokba szedve. Tehát… mikor találtuk a hirdetést, pontosan ki, mit és mennyiért hirdetett, mikor vettük fel vele a kapcsolatot, mikor történt levélváltás, miről szólt, mikor utaltuk el a pénzt. Ha volt telefonbeszélgetés is, akkor pontosan mikor, milyen néven mutatkozott be (ha bemutatkozott), nő vagy férfi volt-e, miről volt szó, stb. Fontos része a feljelentésnek, amit akár külön (a végére „összegzésként”) is lehet írni, a hirdetőre/elkövetőre vonatkozó minden adat: hirdető neve, hirdetés azonosítója, ha volt akkor telefonszám, számlaszám, számlatulajdonos neve. A feljelentés mellé lehet (sőt célszerű! ) mellékelni a lementett hirdetést és levelezéseket.

Az eljárásról:
A legfontosabb, hogy nem megy egyik napról a másikra. Mivel több megkeresést is kell írni az eljárás során, amelyekre a válasz van, hogy 2-3-4 hét múlva érkezik meg, ezért nem kifejezetten jellemző a „pörgős” munka ezen típusú ügyekre.

Miért tegyél feljelentést ? :
Legtöbb esetben nem tesznek feljelentést ami nagy hiba ! Több olyan eset volt és van mikor is a csaló odébb áll, azaz más néven és számlaszámon csal tovább és maga a károsult beleszaladt ugyanabba a csalóba. De volt rá példa hogy az ismerőse vagy rokonsága is belefutott abba a csalóba akit korábban nem jelentett fel.

Kártérítés :
Feljelentés során kártérítési nyilatkozatot is aláíratatnak veled ha igényt tartasz rá. Ezt az igényt a későbbiek folyamán tudod érvényesítettni .

Bírósági eljárás, végrehajtás :
Az eljárás lefolytatása során (ítélethozatal) a bíró kifogja mondani az ítélet, ha bűnösnek nyilvánítja a csalót akkor vissza kell neki mindent fizetnie beleértve a kártérítés összegét is, feltehetően erről is születik döntés is ! Az ítélet hozatal után a bírósági végrehajtóhoz lehet fordulni hogy zárolják a vagyonát a csalónak, illetve inkasszót tegyenek a bankszámlaszámára. Minden esetben meg kell indokolni hogy azért kéred a zárolást mert felmerül hogy eladja értékeit, ingóságait azért hogy elkerülje a kárösszeg kifizetéseket. Ekkor a bírósági végrehajtó intészkedik az ügyben. Nefeledjük el hogy az első ítélethozatalnál azaz az elsőfokú tárgyalásnál már élhetünk ezzel a lehetőséggel !

Reméljük tudtunk segíteni !

forrás: Svindlerek Listája - Facebook.

A bejegyzés trackback címe:

https://csalotudakozo.blog.hu/api/trackback/id/tr535589919

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása